felfegyverzett csajok és balagan – izrael #1

vendégszereplés az origo méltán népszerű blogján 2011 november 18-án

Miért éppen Izrael? Biztosan kitaláltad. Úgy van. Bár nem teljes mértékben, de erről és következményeiről még esik néhány szó a későbbiekben.

Azért bevezetés gyanánt szólnék pár szót erről a különleges országról, ami a Közel-Keleten fekszik, ám picit Amerika, picit Európa, de összességében egy óriási katyvasz. Az első szó, amit érdemes megtanulni héberül a „balagan”, ami kb. annyit tesz, hogy zűrzavar. És ezzel a szóval szinte minden ottani állapotot jellemezni tudsz úgy, hogy még a helyiek is hevesen bólogatnak nagy egyetértésükben. Még mintha picit büszkék is lennének arra a félkontrollált, enyhén rendezett káoszra, amiben élnek.

Magyar találta fel

Nem terveztem most belemenni ennek a fiatal államnak a történelmébe, de azért, ha egy picit is képben vagy, akkor megérted, hogy milyen sok különböző kultúra és életszemlélet – az érdekekről nem is beszélve – koncentrálódik ebben a Magyarország negyedénél is kisebb sarokban. Az ország lakossága közel 7,5 millió fő, melynek úgy 25%-a arab. Izrael állam csak 1948-ban alakult, a magyar származású Herzl Tivadar cionista eszméinek megvalósulásaként. Itt két fontos megjegyzésem van:

  1. Igen, Izraelt is egy magyar találta föl.
  2. Tudomásom szerint ez az egyetlen ország a világon, amely faji és nem nemzetiségi alapon szerveződik.

Már a második világháború előszelétől menekülő zsidók tömegesen vándoroltak ki az akkori Palesztina területére. A legtöbben kibucokat alapítottak, hogy összefogva teremtsék meg maguknak a napi betevőt és a biztonságos élet alap feltételeit. Én is egy, a 30-as években németországi bevándorlók által alapított kibucban kötöttem ki ’96 őszén.

Kitekinteni a nagyvilágba

De várjunk, egy kissé előre szaladtam! Hogy honnan jött nekem, hogy Izraelbe kell mennem?

Sok tényező volt a háttérben. A legelső és egyben legáltalánosabb, hogy 21 évesen ki akartam tekinteni a nagyvilágba. Önállósodásra vágytam, függetlenséget kerestem. Égetett a vágy, hogy megtapasztaljak valami új minőséget, mind a környezetemben, mind önmagamban. Pénzem – nappali főiskolás lévén – nemigen volt, ezért valami olyan megoldást kellett találnom, ami biztosítja a megélhetésem a kalandozás ideje alatt.

Gyerekkoromban sok sztorit hallottam ismerőseimtől, akik heteket-hónapokat töltöttek kibucban és az ő történeteik a mellékelt ábra tanulsága szerint mély nyomokat hagytak bennem.

Továbbá apukáméknál laktam, akiknek azért elő kellett állni valami anyagilag és ideológiailag is fenntartható projekttel, hogy azért mégiscsak jó szívvel engedjenek el az általunk akkor ismert világ végére úgy, hogy még be sem fejeztem a főiskolát.

Az Ulpan

Szóval a fent említett hozzávalókat bedobáltam egy edénybe, majd ízlés szerint adtam hozzá a fel nem fedezett, nyomokban zsidó vért tartalmazó családi gyökereimből és már meg is kaptam egy fincsi 5 hónapos, bentlakásos héber nyelvtanfolyamot Izrael egyik randomra kiválasztott kibucában.

A program neve „Ulpan”, ami arról szólt, hogy heti 3 nap munka mellett heti 3 nap intenzív nyelvtanulás van, és a munkádért cserébe teljes ellátást kapsz, illetve a hónap végén egy kis szabad felhasználású aprópénzt cigire és (eleinte) sörre. Plusz osztálykirándulás jelleggel havonta 1-2-szer elvittek minket kirándulni, hogy megismerjük az egész országot.

A programba úgy lehetett bejutni, hogy a magyarországi Szochnut irodán igazolnom kellett, hogy legalább egyik nagyszülőm kellemetlen vallású volt, ahogy azt az általam igen nagyra tartott Salamon Peti bá mondaná.

Miután ez megvolt, kiköhögtük a repjegy árát, és minden mást intézetek helyettem. Ebből is látszik, hogy Izrael óriási erőfeszítéseket tesz saját geopolitikai pozíciójának megerősítése érdekében, melybe vastagon beletartozik a zsidók kitelepítese a népesség, illetve a gazdaság növekedésének érdekében.

Ez az Ulpan egy tipikus beetető program, bár a frissen bevándorolt új állampolgárok is lehúzhatnak itt 5 hónapot létbiztonságban, miközben megtanulják a nyelvi alapokat. Erre mondják, hogy win-win szituáció (for me-me).

Kultúrsokk a javából

Nekem vannak kint rokonaim és mivel addig még sosem jártam az országban, egy héttel a magyar ulpan kontingens előtt kimentem egyedül, hogy picit bemelegítsek. Haifán töltöttem az időmet, de sokat kirándultunk az első héten. Tényleg minden szuper volt. Teljesen új világ. Állandó napsütés, felfegyverzett csajok, őrületes balagan (zűrzavar, ugye). Kultúrsokk volt a javából.

Legalábbis akkor azt gondoltam, hogy ez már az. De a mézeshét elteltével a kibucba érve kellett rájönnöm, hogy az igazi kulturális különbségek a kapukon túl várnak.

A kibuc

Sokan nem tudják, hogy mi is az a kibuc. Talán te sem, ezért mostanra már meg-gugliztad. Vagy még nem, de már szétvág az ideg, hogy vajon miről is beszélek. Egy kis szubjektív fogalom meghatározás:

Kibuc: olyan zárt közösség, kommuna, ami eredetileg mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, de mára már ez egyáltalán nem kézenfekvő. Ahol én voltam ott egy komoly műanyag gyártó üzem volt, saját benzinkút, díszhaltenyésztő farm, öregek otthona, miegymás. Ez egy gazdag kibuc volt több, mint 1000 lakossal (kibucnyikkal).

Habár a gazdagság csak közösségi szinten érvényesül, mert a szervezet maga egy utópisztikus kommunizmus, amelyben mindenki egyenlő mértékben részesül az anyagi és egyéb javakból.

Az eredeti koncepció szerint nincs magántulajdon, és – most kapaszkodj – még készpénz sincs. Van egy névre szóló számlád, amire minden hónapban tolnak némi kreditet, és a boltban ezzel tudsz vásárolni. Természetesen a bolt és minden más a kibuc kerítésen belül van. Teljes önellátás.

Van mosoda, központi étkező, ahol napi 3 étkeztetés jár mindenkinek, nálunk volt szép medence, pub, klubhelyiség, moziterem s mi szem-szájnak ingere. A kibucokban a gyereknevelés is közösségi, ezért van saját óvoda és általános iskola is. Zéró munkanélküliség. Nekik sikerült, ami a keleti blokknak nem…

Persze már ott is ropognak a rendszer alapjai, mert a mai világban picit nehéz befelé kommunizmust működtetni, míg a kerítéseken kívül a kibuc egy nagyon fejlett és kompetitív piac része.

Miként lett ez a kibucban töltött fél év életem egyik meghatározó élménye? És miért szeretném, hogy majd a gyerekem is elmenjen egyszer?

Ha érdekel, akkor a folytatásból majd megtudhatod.

Shalom

http://hataratkelo.postr.hu/felfegyverzett-csajok-es-oruletes-balagan

20111118-113338.jpg

Advertisements

9 gondolat “felfegyverzett csajok és balagan – izrael #1” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Magyar maffia a kibucban – Izrael#2 « bandirepublic

  2. Visszajelzés: KKKK: Izrael #3 « bandirepublic

  3. Visszajelzés: ahol 10 évvel tovább élsz: izrael #4 « bandirepublic

  4. ” Igen, Izraelt is egy magyar találta föl.
    Tudomásom szerint ez az egyetlen ország a világon, amely faji és nem nemzetiségi alapon szerveződik.”
    Egyik állítás sem állja meg a helyét. Az Erec Israelbe való visszavándorlás története Herzl előtt kezdődött, bár kétségtelenül, ő volt az, akinek a munkássága nyomán mozgalommá terebélyesedett.
    A zsidó nem faj, Hitler bandájáról és az új nyilasoktól eltekintve, hiszen az emberiség egy faj. Viszont nemzet és vallás egyszerre, ami viszonylag ritka konstelláció. Kicsit olvass bele a Biblia ószövetségi részébe, meg fogod érteni…
    Jól írsz, de nagyon felszínesek az ismereteid Izraellel kapcsolatban. Még ma is. Persze, a magyar átlaghoz képest hatalmas…:)
    http://www.amichay.hu

    • kedves amichay. nagyon köszönöm az értékes hozzászólásodat. amit én leírok az a szubjektív vélemyényem, az ahogyan én megéltem az izraellel kapcsolatos dolgokat. nagyon messze áll tőlem a nyilasság és társai.
      egyszerűen azért bátorkodtam a faji szót használni, mert az izraeli állampolgársághoz egy dolgo kell: a zsidó származást bizonyítani. ez nem vallási dolog, mert közben lehetsz buddhista vagy keresztény. nem is nemzeti, mert mindegy, hogy magyar vagy vagy lengyel. az viszont nem mindegy, hogy az apád vagy az anyád családja zsidó számazású e. a 2000-es évek közepéig be volt írva az izraeli személyi igazolványba a nemzetiség. akinek az anyja magyar volt és “csak” az apja zsidó, annak a magyar állt ott, mint kategória. az araboknak meg arab, miközben izraeliek voltak. aztán érezhették, hogy ez necces, és megszűntették.

      de nekem ebből a faji megkülönböztetés ugrik be, bármennyire is visszatetsző.

      • Kénytelen vagyok megint pontosítani: A zsidó nemzet és vallás egyaránt – ez a sajátossága. Nem faj! Ha Neked faji megkülönböztetés jut eszedbe arról, hogy a halacha szerint a zsidóság női ágon öröklődik, ezért az a zsidó, akinek az anyja zsidó, nagyon sajnálom, de ettől még nem lesz igazad. Izrael állam éppen az üldöztetés okán fogadja be azokat a zsidó származásúakat is, akik a halacha szerint nem számítanak zsidónak. A személyiben való bejegyzés pontosan azt tükrözte, ami: a nemzetiséget – ami nem egyenlő az állampolgársággal! Az izraeli arabok izraeli állampolgárok, akik az arab nemzetiséghez tartoznak. Ez Magyarországon is így van, például a német, a szlovák és egyéb nemzetiségekkel. Más kérdés, hogy a zsidók annyira magyarok akartak lenni, hogy a magyarországi zsidók többsége csak a vallási vetületét tartja magára vonatkozóan igaznak, egyébként magyarnak vallja magát.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s