hogyan éljük túl a világvégét? vagy nem lesz?

mára iszonyatosan elkényelmesedtünk. ha egy picit is beszélgettél a nagyszüleiddel, akkor perspektívába tudod helyezni a mostani helyzetet. sok barátom állandóan az általunk ismert világrend végét látja közeledni. mindenkitől ezt hallom. egyre több összeesküvés elmélet kering, a fél internet a kataklizmával foglalkozik. nem hiába, nagy az igény rá.

én nem gondolom, hogy egy tökéletes világban élünk. vannak gondok. itthon is, európa és világ szinten is. ha engem kérdezel, hogy van-e szükség a változásra, akkor a válaszom egyértelmű igen.

de vitába szállva a világvége várókkal én azt gondolom, hogy arra a rengeteg eredményre kell építeni, amit eddig elértünk, és nem visszacseszni magunkat a kőkorszakba, ahol nincs pénz, mindenki önellát és ököljog uralkodik. hiszek a közösség erejében, igen. de ahhoz, hogy közösen megoldjuk a problémáinkat és képesek legyünk jobbá tenni e világot kell néhány alapvető változás.

1. saját igényeink átértékelése. ez nagyon fontos. ha valaki azt mondja a pénz nem boldogít, akkor az ferdít. mert van egy bizonyos jövedelem, ami alatt az ember igenis boldogtalanságra van kárhoztatva. daniel kahneman kutatása alapján az usa-ban évi 60 ezer USD jövedelem szintig a boldogság egyenesen arányos a fizetés nagyságával, a fölött azonban a pénzmennyiség növekedése már egyáltalán nem hat a lelki, szellemi, érzelmi jólétre.

miért van az, hogy arról álmodozol, hogy bárcsak X Ft-ot keresnék és amikor egyszer eléred azt a szintet, akkor már a 2X-re vágysz? ha tisztában vagy a valós igényeiddel, akkor kell lennie egy olyan jövedelemszintnek, ami fölött már tök fölösleges bármi erőfeszítést tenni további fillérekért. neked hol ez a szint?

egyértelmű mindenki számára, hogy a fogyasztás nagy része olyan szükségleteket elégít ki, amik mesterségesen generáltak. mostanában megy egy renault reklám a tv-ben: “nincs rá szükségem, de kell nekem” mondja a csávó. aha. akkor mindenképp vedd meg!

ez az egész a túlhajszolt növekedési igény kielégítésre szolgál. amit csak akkor lehet megfékezni, ha a saját igényeit mindenki helyre tette. miért nem jobb a fenntarthatóság a növekedésnél vagy a hosszú táv a rövidnél?

2. amikor az érték nem a pénz vagy a növekedés. ha magunkban mindannyian rendet tudnánk tenni, és elérnénk egy olyan jóléti szintet a társadalomban, ahol nem éhéznek, és mindenkinek megvan az a bizonyos X jövedelem, akkor és csakis akkor eljuthtunk a következő lépcsőfokra.

ma minden cégnek és befektetési alapnak egyetlen célja van: nagyobbat kaszálni, mint tavaly. ennyi. pedig sok cég nagy profitot termelt tavaly is. de a félelem a konkurenciától, illetve a ‘soha nem elég‘ igénye hajtja a vezetőket. én azt mondom, hogy tudjuk hol elég. és az alapvető érték ne a profit növekedése legyen.

a mai fejlettségi szinten igazi demokrácia van abban az értelemben, hogy a pénzeddel, a vásárlásoddal szavazol. azt az erőt támogatod, akinek a termékét megveszed. ezt kihasználva meg lehetne változtatni sok mindent. szeretném, ha végre megjelennének olyan cégek, akik nem azzal csábítják magukhoz a befektetőket, hogy jövőre több pénzt hoznak, hanem azzal, hogy egy bizonyos profit mellett értelmes és fenntartható dolgokban forgatják a befektetéseket.

egy ilyen utópiában minden befektetés mondjuk egyenlő hozamot ígér és a választásunk alapja az, hogy ‘A’ cég gyógyászati berendezéseket fejleszt, míg ‘B’ cukrozott színes italokat vagy műanyagot gyárt. döntsd el, hogy melyikre szavazol a pénzeddel!

3. ne a kormánytól várd a megváltást!  a demokrácia mai állapotáról sokat lehetne vitatkozni. főleg magyarország tekintetében. de a politikusaink csupán egy tükröt tartanak elénk. mi választottuk őket.

megint a választás. gagyit veszek vagy értéket? demagógia kell vagy a közfeladatok hatékony és alázatos ellátása? ezt eldönthetjük.

azonban látnunk kell, hogy amíg mi magunk nem változtatunk az értékrendünkön és a hozzáállásunkon, addig itt a világon semmilyen kormány nem lesz képes jobbá tenni a helyzetet. pedig van ahol van szándék erre:

végezetül ez a zene ide vág.

Advertisements

12 gondolat “hogyan éljük túl a világvégét? vagy nem lesz?” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: 2011 « bandirepublic

  2. Visszajelzés: 2012 a változás éve? felőlem jöhet! « bandirepublic

  3. Szeva!
    Nem gondolom, hogy abból kellene kiindulni, hogy mennyi pénz birtoklása okoz boldogságot…
    A pénz mint eszköz vágyaink, kényelmünk kielégítésére szolgáló eszköz…
    Alapigazság ebben az aspektusban, hogy megkeressük magunkban, miért, és hogyan generálódnak vágyaink, miért futjuk ugyanazokat az érzelmi-értelmi köröket a saját magunk által emelt “falak” között?
    Ismerjük-e az elengedés, és az elfogadás művészetét? Át tudunk segítségükkel lépni e falakon elnyűve saját egónkat?

    Lehet kicsit közhelyesnek hangzik, de “mint kint, úgy bent”, azt vetítjük a világba, ami bennünk létezik, és egyetértek Veled teljes mértékben, hogy környezetünk – a világ – bennünk, és általunk változik.

    Nem gondolom, én sem, hogy vissza kell mennünk az időben, azonban fel kell ébresztenünk azokat az ősi bölcsességeket, melyeket már “elfeledtünk”, melyek ott porosodnak zavaros elménk pókhálós sarkaiban.
    ” Nem az ősöket kell követni, hanem az amit az ősök követtek” :)

    A demokrácia közösséget kíván, a közösség elfogadáson, empátián alapul. A közösség igenis lehet önfenntartó, elfogadva léte feltételeit! Ekkor már tudja képviselni valós érdekeit a tágabb közösségben.

    Jó gondolatok, ölellek,
    Furi

  4. Visszajelzés: google zeitgeist: mi volt a neten 2012-ben? | bandirepublic

  5. Ezen már én is sokat gondolkodtam, miért KELL a növekedés mindenáron, miért nem jó, ami van. Nem lenne bolygókizsákmnyolás, nem lenne harc, csak simán élnénk azzal, ami van. Persze, ezzel meg lassan a mindenki egyenlőnél kötünk ki, ami természetünkből fakadóan nem működik. Csak egy picit vágyunk többre, mint a szomszéd Lajos.
    Illetve, van egy mondás, miszerint mindenki a maga szintjén nyomorog. Most azt mondom, hogy X millió pénz kell évente, mert jó lenne évi egy Horvátországi nyaralás, egy szerény Astra és kész. Ha ez megvan, akkor viszont kiderül, hogy vannak Maldív szigetek is, meg síelni is milyen jó, és ha már autó, legyen inkább S Merci.
    Ha az is megvan, akkor onnan az Asztra és Horvátország már lepattant prolinak tűnik, ami van, az a normális, bezzeg az igazán gazdagok magángéppel jutnak el Balira… És lehetne még..még valami.. Toronyóra lánccal! Ezaz. Vagy megveszem a Szaturnuszt! Kilóra.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s