fél éve nem dohányzom és jó nekem

utoljára 3 hónapja adtam helyzetjelentést, mint nemdohányos. ma fél éve, hogy leszoktam, és jelentem, hogy remekül érzem magam ettől mind fizikailag, mind lelkileg/erkölcsileg. már nem kell teóriákat gyártanom minden szál ciginél, amivel enyhítem a fájdalmát annak a felismerésnek, hogy halálos méreggel pumpálom tele a szervezetemet. továbbá nem híztam egy grammot sem, viszont sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lettem.

a cigi lassan már lázadás

mellesleg a cigaretta nem vásárláson megspóróltam fél év alatt 85 ezer ft-ot. lassan megvan az új ipod vagy akármi tetszés szerint.

azt mondják az okosok, hogy már 20 perccel az utolsó szál után elkezd tisztulni, regenerálódni a szervezet. itt részletesen leírják a különböző mérföldköveket. egy évvel a leszokás után már a felére csökken a koszorúér betegségek kockázata. ez elég menő, az viszont picit lehangolt, hogy csak 15 év múlva egyenlítem ki a szívrohamban meg nem halás esélyeit azokkal, akik sosem bagóztak.

tudom, hogy egy dohányost az egészségügyi kockázatok nem tántorítanak el, és nem lehet senkit tuszkolni a leszokás irányba, de ha már valaha elgondolkodtál rajta, akkor mindenképp olvasd el ezt az ingyenesen elérhető könyvet. nekem sokat segített.

egyébként meg tök érdekes, ahogyan a dohányzás lassan (gyorsan) anti-kultúrává avanzsál a nyugati világban. újra lázadás lesz cigizni, mint amikor 17 évesen rákezdtem…

Advertisements

3 gondolat “fél éve nem dohányzom és jó nekem” bejegyzéshez

  1. én január másodikán raktam le a cigit. híztam és egészen addig nem is jutott eszembe a cigi amig nem jött egy stresszesebb időszak. most se cigizek, amióta abbahagytam nem gyújtottam rá, de most időnként eszembe jut, hogy hiányzik. de ha érzem, hogy más bagózik – az undorít, büdös, pfejj.

    amennyire én látom errefelé a cigi nem lázadás, hanem az igénytelenség jelzője kezd lenni. Erősen terjed, hogy kultúrember nem fingik az étteremben, nem köpköd és nem gyújt rá.

    Inkább ciki kezd lenni, ráadásul egyre büdösebbnek tűnik a cigiző, ahogy egyre több körülötte a nemcigiző. A szociális része (együttcigizés) is egyre kevésbé vonzó, ahogy egyre kevesebb cigista van. Nálunk a gyárban a nyolcvan emberre jut 2-3 cigista.

    • hej pappito! és neked volt valami speciál módszered a leszokásra?
      nekem az a linkelt carr könyv segített az elején, és amikor azt hittem hiányzik, akkor azt modtam: de jó, hogy nem dohányzom!
      ez kis agymosás, de jól jött, miután cigis rokonok közt voltam pár napig és utána sóvárogva szippantottam bele a levegőbe, ha valahol bagóztak. továbbá szerintem az agymosás miatt sem kezdtem el helyette nassolni pl.
      ajánlom az olvasmányt, így utólag is!

      egyébként itt a svédeknél sokkal többen cigiznek, mint gondoltam volna, bár a snüssz hódít leginkább…

  2. eleinte tapaszoztam, de aztán úgy nem sikerült a dolog, bár csökkent az adagom, aztán végül a tapaszról sikerült lejönnöm :)

    A második nekifutásra a cigit csak szimplán letettem és nem gyújtottam rá többet. Az első 2-3 nap durva volt, aztán még két hét nehéz, a rutint nehéz lecserélni, de aztán gyakorlatilag elefelejtettem a dolgot. Az nagy segítság volt, hogy a kocsiban cigiztem, a motoron meg nem lehet :)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s