az elvesztegetett évek

az új aranybilincs sorozat keretében eddig már áttekintettük, hogy alkalmazottként hogyan termeljük ki az aktuális fizetésünk tízszeresét, és milyen megalázó kihívásoknak kell eleget tenni, hogy egyáltalán felvegyen minket egy rabszolgatartó.

a mai téma még mindig nem magáról a munkavégzésről, mint tevékenységről szól, hanem arról, hogy hogyan csikarnak ki belőlünk a munkaadók néhány extra évet ingyen és bérmentve annak érdekében, hogy eljussunk a kizsákmányolásunk helyszínére.

a munkehely fizikai megtestesülése

porsche-356-051-3-13

a prosche gyár a 60-as években

az ipari forradalom idején a céheket felváltották a gyárak, hogy a termelékenység a gépek és a szervezett munkafolyamatok segítségével az egekbe szökhessen. ezen keretek közt érthető volt, hogy miért kellet a melósoknak bemenni a munkahelyre minden nap. azóta viszont eltelt vagy 150 év és a világ picit megváltozott.

Ultimate-Factories-Porsche-4

a prosche gyár ma

a klasszikus gyárakban ma már több robot dolgozik, mint ember és a fejlett nyugati társadalmakban a munkerő piac jelentős részét a szolgáltató ipar teszi ki. magyarul a népek nagy része valamilyen irodában végzi kereső tevékenységét számítógép előtt ülve, headsettel a fején. ez az írás róluk és nekik szól leginkább.

én is ebben a világban élek, ezért pontosan tudom, hogy sokan a munkahelyüket viccesen gyárként említik baráti beszélgetések során.

nem is véletlenül. a technológia jelen fejlettségi fokán igencsak megkérdőjelezhető a 8-5-ig irodában rothadás szükségessége. mégis sokan úgy vélik, hogy a melós csak akkor dolgozik, ha szem előtt van, ha a főnök ténylegesen látja. még a yahoo újonan megválasztott ceo-ja is bemutatkozás képpen betiltotta a távmunkát, ami nagy port kavart a tech világban.

munkaerőt kilóra

sok szó esik a teljesítményről és annak értékeléséről a munkahelyeken. elvileg ez határozza meg az ember előmenetelét a ranglétrán meg a fizetésemelését. mégis a munkaszerződések majdnem 100%-a a heti munkaórák számát rögzíti, mint a dolgozó részéről elvárt inputot. a munkaadónak tehát az a legfotosabb szempontja, hogy a melós ott legyen minden hétkoznapon az irodban reggel időben és töltsön el minimum 8 órát valamilyen hasznosnak látszó tevékenységgel.

ez azt eredményezi többek közt, hogy egy nagyvárosban reggelenként akár egy milliónál is több ember egyszerre indul el a gyárba, majd délután onnan el.

szorgos hangyasereg

szorgos hangyasereg

nekem volt már olyan szerencsém, hogy 3 perc sétára laktam a munkahelyemtől, de azért ez nem igazán jellemző. azt hiszem, hogy korrekt becslés az átlagos napi 2*45 perces utazás, amit a munkába járás megkövetel. havi 21 munkanappal és 45 év munkaviszonnyal számolva ez nagyjából 2 teljes évet vesz el az életünkből.

és ez még nem minden! a munkaadó természetesnek veszi, hogy ez a napi másfél óra nem képezi a munkaidőd részét, mint ahogy az is magától értetődik, hogy ennek költségeit is te viseled. tudom, hogy jobb helyeken a kafetériából választhatsz bkv bérletet is, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a te jövedelmed csökken a munkába járás költségeivel. ráadásul ezek a költségek egyre növekednek, simán kiteszik a fizetésed 5-8%-át, arról nem is beszélve, hogy micsoda megterhelést jelent a környezet számára a rengeteg autó, motor, busz pöfögtetése.

más nézőpontból

tegyük fel, hogy ugyanazt a munkát kéne végeznem hétfőtől, mint eddig, de lehetőségem lenne a feltételek újratárgyalására. nos azonnal megszűntetném az alkalmazotti jogviszonyomat és olyan szerződést kötnék külsős konzulensként, amely teljesítmény, azaz konkrétan elvégzett feladatok alapján fizet. így nem lenne értelme a továbbiakban munkaidőről beszélni, hiszen nem az időmet veszik meg, hanem a teljesítményem.

21. századi "gyártósor"

21. századi “gyártósor”

amikor megrendelsz egy olyan szolgáltatást, amit a te otthonodban vagy telephelyeden kell elvégezni, akkor természetesnek veszed, hogy kiszámlázzák neked a kiszállás költségeit és/vagy a munkaórák számába benne van az oda-vissza utazással töltött idő is. nos én sem tennék másként.

mindjárt el is gondolkodna a munkaadó, hogy megéri-e neki, hogy én bemenjek az ő szép irodájába, ahol csak fölöslegesen rontom a levegőt miközben tovább növelem a költségeit villany-, fűtés-, kávé és egyéb számlái tekintetében.

akkor most mi a legjobb?

ez az írás nem az otthoni munkavégzés melletti érvelés. dolgoztam otthon 3 évig egyedül és a szocializációs igényeim egyre inkább kielégítetlenekké váltak, a végén már nagyon kívántam egy nagy irodát, ahol a kollegák folyamatosan megzavarhatnak és felbeszakíthatnak. tényleg.

egyszerűen szerettem volna rámutatni, hogy olyan területen és időszakban is ki van egy alkalmazott zsákmányolva, amire nem is gondol feltétlenül.

érdemes elgondolkodni azon, hogy mihez kezdenél azzal a megspórolt 2 évvel az életedben? mennyivel kevesebbet kellene dolgoznod ugyanazért a fizetésért, ha ténylegesen a teljesítményed fizetnék meg? mennyivel jobban és lelkiismeretfurdalás nélkül oszthatnád be az idődet, ha határidőre dolgoznál az általad kiválasztott keretek közt?

miközben a válaszokon töprengsz nézd meg az alábbi előadást, ami gyönyörűen levezeti, hogy miért képtelenség a munkahelyen dolgozni; hogy a mítingek és a menedzserek miként teszik lehetetlenné a munkavégzést!

neked mi a javaslatod?

Reklámok

6 gondolat “az elvesztegetett évek” bejegyzéshez

      • Azért kapásból súlyos tévedés ha asszed manapság a munka java része irodában zajlik, mert elhiheted amire a segged ráteszed minden nap meg a sok kütyü amit te baszkodsz nyomkodsz a sznobosan manikűrözött ujjacskáiddal netán a menő csilivili kocsi amiben terpeszkedsz a dugóban mind nem saját magát szerelte össze, te egy asztal mellett pc-t püfölve headsettel a fejden vajmi kevés kézzel fogható eredményt termelsz, hacsak nem vagy konkrétan mérnök aki megtervezi utána meg le is gyártja a mintadarabot.
        De ez a 3 évig otthon végzős meló azért ezt javarészt kizárja mert a kollektív szellemi melókat pont nem fogják ilyen megoldással felhasználni ott te fizikálisan kellesz. Meg eleve nem jellemző az ilyen itt. Jó esetben te lehetsz valami programfejlesztő vagy játékprogram író stb, de attól még más élvezheti nálad jobban hogy pont nincs egy rakat hülye maga körül aki idegelje egész nap, meg valami nyomorult aki megmondja neki mikor meddig mehet ki szünetre, meg hogy rendezheti be a munkakörnyezetét, esetleg milyen göncben jelenjen meg. A vamzer kollegákról nem beszélve. Sokan el tudnák viselni 3 év után is.

  1. Visszajelzés: a stockholmi forgalmi dugók kulturális oka | bezzeg a svédek!

  2. Visszajelzés: az első komolyabb kiakadás és kelet-európai a reflexek | bezzeg a svédek!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s