45 év – 45 dal ami segített megtalálni önmagam

nagy évfordulók voltak a héten: Bono 60 lett és készített egy playlistet: 60 songs that saved my life

katt a képre a spotify playlisthez!

én ma reggel összeállítottam egy 45-ös mixtape-et a spotify-on Bono ötlete alapján. mondjuk még nem írtam levelet az előadóknak, de mindjárt azt is elkezdem – lehet, hogy pont vele 😜

45 év 45 dal spotify playlist

1. Alphaville: Forever Young (első walkmanemen egy végtelenített kazin hallgattam egész nyáron kb. 10 évesen)
2. Depeche Mode: See You (első dm szám, ami behúzott)
3. Depeche Mode: New Life
4. Yazoo: Nobody’s Diary
5. Erasure: Who Needs Love Like That
6. Depeche Mode: Something To Do
7. U2: Desire
8. Yazoo: Situation
9. Depeche Mode: Flies On the Windscreen
10. The Cure: Killing An Arab
11. U2: All I Want Is You
12. The Art Of Noise: Kiss
13. Kraftwerk: Autobahn
14. R.E.M.: Drive
15. Madness: Baggy Trousers
16. The Clash: Should I Stay or Should I Go
17. PUF: Utolsó év
18. Depeche Mode: To Have and To Hold
19. Depeche Mode: Pleasure Little Treasure
20. Kispál és a Borz: Autók a tenger felé
21. Ugatha Christie: Csak lassan
22. R.E.M.: Tongue
23. U2: The Fly
24. Depeche Mode: Policy of Truth
25. The Cure: Pictures of You
26. The Doors: Riders ont he Storm
27. Sisters Of Mercy: Temple of Love
28. NIN: Something I Can Never Have
29. R.E.M.: Hope
30. LTJ Bukem, DRS: Constellation
31. Massive Attack: Protection
32. Beastie Boys: Get It Together
33. Jamiroquai: Space Cowboy
34. Depeche Mode: Walking in My Shoes
35. Gorillaz: Melancholy Hill
36. Lenny Kravitz: Always On The Run
37. Beck: Broken Train
38. Faith No More: Small Victory
39. Macy Gray: Sweet Baby
40. Nick Cave and the Bad Seeds: Red Right Hand
41. LTJ Bukem, Herbie Hancock: The Essence
42. Gorillaz: Momentary Bliss
43. Stereo MC’s: Human
44. Mano Negra: King Kong Five
45. Beastie Boys: Bodhisattva Vow

jó hallgatást, szabadságot, szeretetet, egészséget és fejlődést kívánok mindenkinek!

halottnak a coach

túl sok stressz? túl nagy tempó? nincs időd a szeretteidre? munkahelyi őrület? életközepi válság? karrier váltás? kiégés? pánikroham? értelmetlen meló? érzéketlen főnök? tanácstalanság? hogyan tovább?

az embertelen munkahelyek és a fogyasztói társadalom nem szűnő nyomása egyre komolyabb mentális problémákat okoznak. ezeket ráadásul mindenki igyekszik eltitkolni, mert félünk a stigmától.

a megoldás első lépése az, hogy elismerjük a probléma létezését, és elkezdünk nyíltan beszélni a mentális egészség fontosságáról – őszintén, tabuk nélkül.

én pontosan ezt teszem a halottnak a coach podcastban.

minden válságban ott rejlik egy új kezdet és a fejlődés lehetősége.

vendégeim élettörténete inpirációt adhat neked is a változtatásra. hogyan tudunk a legjobban kiteljesedni? hallgasd a podcastot és fogalmazd meg a saját válaszodat!

a műsor megtalálható a youtube-on és számos más ismert podcast lejátszón is. ínyenceknek pedig itt a vegytiszta RSS feed.

 

folyamatos frissítéseket itt kaphatsz a facebook-on vagy kövesd direktben a ‘halottnak a coach’ blogot!

 

elköltöztünk (már egy ideje)

halottnak a coach – garantált világmegváltás kb. egy órában!

 

Emili még csak 2 éves, de már igazi nő

amikor megkapta szülinapjára az imádott pippis ruhát,  akkor csak annyit mondott:

ebba

– így hívják az ovis társát, akinek ugyanilyenje van :/

napi star wars lego: adventi kalendárium élő közvetítés minden reggel – 2013

nos tavaly sikerült hagyományt teremteni, amit most már ápolni kell.

az idei áru a fülbemszó 75023-as nevet kapta a keresztségben. van, aki december elsején hanukiát gyújt, más adventi gyertyát. itt a “gyermeknek lenni jó” filozófia jegyében minden nap megnézzük, hogy mit rejt az idei kalendárium.

note to myself

a hétvégén 2 olyan dokumentum filmet is megnéztem, ami magyarországról szólt. érdekes volt látni, hogy ki angolul, ki magyarul nyilatkozott a megszólaltatottak közül.

eredeti nyelven, feliratozva

minden egyes alkalmommal zavarta a fülem a hunglish, és a magyarul nyilatkozók százszor inteligensebbnek tűntek még akkor is, ha nem voltak azok.

az én angolom is messze van a tökéletestől, ezért eldüntöttem, hogy ha valaha az a veszély fenyegetne, hogy nyilatkoznom kell egy külföldi stábnak, akkor azt csakis magyarul teszem. így már csak azon kell feszengeni, hogy a feliratozás mennyire fedi majd a valóságot…

az elvesztegetett évek

az új aranybilincs sorozat keretében eddig már áttekintettük, hogy alkalmazottként hogyan termeljük ki az aktuális fizetésünk tízszeresét, és milyen megalázó kihívásoknak kell eleget tenni, hogy egyáltalán felvegyen minket egy rabszolgatartó.

a mai téma még mindig nem magáról a munkavégzésről, mint tevékenységről szól, hanem arról, hogy hogyan csikarnak ki belőlünk a munkaadók néhány extra évet ingyen és bérmentve annak érdekében, hogy eljussunk a kizsákmányolásunk helyszínére.

a munkehely fizikai megtestesülése

a prosche gyár a 60-as években

az ipari forradalom idején a céheket felváltották a gyárak, hogy a termelékenység a gépek és a szervezett munkafolyamatok segítségével az egekbe szökhessen. ezen keretek közt érthető volt, hogy miért kellet a melósoknak bemenni a munkahelyre minden nap. azóta viszont eltelt vagy 150 év és a világ picit megváltozott.

rabszolgaság – első lépés: cv és állásinterjú, avagy csillagszemű juhász kerestetik

nem elég, hogy rabszolga sorban kell eltöltened úgy 45 évet az életedből, ahhoz hogy egyáltalán elkezdhesd még meg is kell hunyászkodnod az állásinterjún, ha egyáltalán vagy olyan szerencsés, hogy odáig eljutsz.

már az elején sokkal durvább megaláztatások érnek, mint hogy anno megnézték, egészséges-e izaura fogsora. egy esetleges sikeres felvételi procedúra után lazán elküldenek orvosi alkalmassági vizsgálatra, ahol szemrebbenés nélkül végeznek rajtad drogtesztet például. sok amerikai cégnél még azt is csekkolják, hogy dohányzol-e, hiszen bemondásra nem hiszik el, ráadásul az sem számít, ha kibírod a munkaidőt cigi nélkül.

field managers

egyébként nyilván használhatatlan egy olyan munkaerő, aki két héttel a vizsgálat előtt beszipcsózott a jamaikai spanokkal rekreációs jelleggel és még mindig kering a vérében némi thc. sokkal inkább alkalmaznak olyanokat, akik minden este alkoholt fogyasztanak, netán keményebb szereket használnak a spanglinál, hiszen a hétvégén orrba tuszkolt koksz vagy a spuri már rég kiment a szervezetből szerdára.

de ne szaladjunk ennyire előre!

kezdjük azzal, hogy

aranybilincs avagy egy vállalalati rabszolga sanyarú sorsa

napokon belül új munkahelyen kezdek dolgozni. ez is egy nagy amerikai multi, csakúgy, mint az előző néhány az elmúlt 7 évben. előtte is volt már vagy 10 év munkatapasztalatom különöző helyekről a fegyveres testülettől kezdve a minisztériumon át az egyéni vállalkozóig, de úgy éreztem, hogy a multikulti megismerése nélkül hiányos lenne az elképzelésem a munka világáról.

nos 7 éve csillogó szemű nem túl fiatalként vágtam bele, és nem hallgattam senkire, aki a sztereotípiákat nyomta nekem a nemzetközi nagyvállalatok világáról. magam akartam megtapasztalni a saját valóságomat. 

iOS7 ez most komoly?!

tegnap (2013. szeptember 18.) este 7:05-kor – 5 perccel a szoftver megjelenése után) rendes trendkövető felhasználóként már rajta is lógtam az apple serverén és bőszen töltöttem le a legújabb iOS7 operációs rendszert a régi iphone 4-re és az ipad minire.

a frissített home screen még nem egységes az ikonok designja tekintetében

én nagyon szeretem az ilyen frissítéseket, mert úgy érzem mindig, hogy egy új kütyüt kapok a pénzemért (ingyen), újra lehet nyomkodni, beállítani, megszokni, felfedezni az ekoszisztémát (hogy divatos szavakat is használjak).

az apple úgy harangozta be az iOS7 eljövetelét, mint a legnagyobb változást/durranást az iphone 6 éves sikertörténelmében. az tény, hogy

a moziról, valamint egyablakos ügyintézés a svéd jegypénztárakban

a mozi…

bezzeg a svédek!

ó, te csodás világ!

a mozi egy olyan varázslatos hely számomra, ahol másfél-két órára belefeledkezem egy teljesen más világba, átengedem magam az alkotók akaratának és megfeledkezem arról, ami odakint zajlik. a 90-es években hard core filmrajongó és mozilátogató voltam. nem volt ritka, hogy egy héten kétszer jártam filmszínházban, ami akkoriban budapesten főleg art mozikat jelentett.

egyrészt rengeteg ma már filmtörténeti mű jött ki akkoriban (pulp fiction, clerks csak hogy kettőt említsek), másrészt fiatal felnőttként be kellett habzsolnom a klasszikusokat is, hogy meglegyenek az alapok. azok nagy részét az akkor iszonyatosan menőnek számító james dean filmkölcsönzőből vettem ki, ahol törzstagságnak számítottam, mivel volt, hogy 5 vhs-t is elvittem egy héten. a pesti kulturális élet szerves részét képző kultikus hely egyébként a mai napig tartja magát a király utcában (innen is üdvözlöm a kedves tulajt, istvánt és további sikereket kívánok!)

a mozik hanyatlása

View original post 677 további szó

tudod miért vagy rabszolga?

rendhagyó módon ez a bejegyzés egy hevenyészett szabadfordítás és nem eredeti iromány. egyszer már belinkeltem ide james altucher egy a “hogyan kezeljük a főnökünket?” postját, mert annyira tetszett, de ez a mostani totálisan rátapint a jelenlegi kihívásomra és az engem éppen legjobban foglalkoztató problémakörre. (a bejegyzés végére bemásoltam szó szerint az eredeti angol szöveget)

itt nem is a pénzről van szó, hanem a megszerzésének módjáról, függetlenségről és kreativitásról. egy ideje már nagyon foglalkoztat az a kérdés, hogy miként alakíthatnék ki magamnak olyan pénzkereseti forrást, ami nem jár napi fájdalommal és nem öl meg középtávon.

nos ez az írás remek inspiráció számomra, és remélem, hogy neked is felnyitja a szemed vagy legalább elindít egy vitát/párbeszédet!

nos, gyűlölök rabszolgáskodni. erre bárki mondhatja, hogy ne marháskodj! ez nem a 19. század és nem vagyunk láncra verve. ha szerinted tényleg nem vagyunk rabszolgák, akkor ne is folytasd az olvasást!

először is vizsgáljunk meg egy átlagembert, akinek hétköznapi munkahelye van!

vespa modified

3. típusú találkozás: sárga kiwi

mostanában óriási tapasztalásokat élek meg hál’ istennek! a legutóbb tegap kerekedett el a szemem, amikor új-zélandi sárga kiwit árultak a közértben. nyilván vásároltunk néhány darabot kipróbálás céljából.

az ígéretet beváltotta a termék, tényleg sárga volt belül. ráadásul eszméletlenül finom és édes.

azonnal rámtörtek gyermekkori emlékeim, amikor 83-ban

nemzeti sztori pestről

egy év külföldi lét után 3 hetet otthon tölteni nagyon intenzív élmény. az érzékszerek kiélesednek, a régen hétköznapi események újként hatnak. a saját szülővárosomban turistáskodni mindig nagyon érdekes. próbáld ki te is, akár egy hosszabb nyaralás után is működik!

budapest óriásit fejlődött egy év alatt, a belvárosból konstans nyári fesztivál lett, szerintem már nem is érdemes kimenni a szigetre. rengeteg új kocsma, kajálda és szórakozóhely nyílt, hömpölyögnek az utcán a bel- és külföldiek. a régi zsidónegyed a maga szerény 170 vendéglátóipari egységével a történet epicentrumává vált, én is sokat bóklásztam errefelé.

a bulinegyed legforgalmasabb részén, a király utca madách térhez közeli végén van egy nagy forgalmat bonyolító éjjel-nappali. betértem oda egy kis munícióért, és sorbanállás közben egy olyan párbeszéd/monológnak lettem a részese, ami rendkívül plasztikusan megmutatja, hogy milyen is a mi kis túlromanticizált kelet-európai sorsunk, és valójában ki is tehet erről.

kulcszavak ’13: nemzeti pop up streetfood store és kézműves sör

az elmúlt egy évet stockholmban töltöttem, így az időközben lezajlott budapesti változásokat, megjelenő trendeket friss szemmel, egycsapásra érzékelem.

miközben a nemzetközi viszonylatban is sokatlátott barátommal jártuk a belvárost megállapitottuk, hogy a magyarnak szüksége van kulcsszavakra, tematizálni kell a közbeszédet, ugyebár.

nos az első este után már egyértelműen kirajzolódott a cimben szereplő szavak erős felülreprezentáltsága. tisztára, mint a 80-as években, amikor minden turbo volt.

kézműves mozgalom

forrás: 444.hu

először is az ország gazdasági helyzetét tekintve

14-es villamoson

coming home és újpest representz

a nem lineáris munkahét

van olyan elmélet, mely szerint a hét napjai nem egyenletesen terhelik a pszichét.
hajlok az egyetértésre azügyben, hogy ha túléltük a keddet, akkor kipipálhatjuk a munkahét felét.

ez a csodálatos chart is ezt ábrázolja. az y tengelyen a teljesítés százalékban, az x tengelyen pedig a napok láthatók.

norton café racer

mekkora hipszter lehet már az a kollega, aki ezzel jár melózni! szép.

apaság és hála

az 1 és 1/3 éves lányom eléggé öntörvényű kisember. remélem, hogy mindenki így jön világra: határozott elképzeléssel, pontosan tudva, hogy neki mi a jó. szülőként rendkívül kényesnek tartom az egyensúly megtartását a “nevelésben” – már ha létezik olyan.

csak azért lebarmolni a gyerket és mindent megtiltani neki, hogy ne zavarjon másokat igazságtalan és egészségtelen. szeretném úgy megtanítani érvényesíteni az érdekeit és akaratát, hogy azáltal azok és más se sérüljenek. élni és élni hagyni! egészségesen.

de hogyan tudom majd hitelesen lefaragni a képmutató társadalom által el nem fogadott vadhajtásait, ha még 38 évesen sem vagyok képes beállni a sorba és sok elvárással nem tudok azonosulni?